…Jó egy napos munkád gyümölcse egy részletes térkép lett, melyet meg is mutatsz a Szarvatlan Egyszarvú kocsmárosának. Nagyon elégedett vele, és máris látja, hol érdemes a következő kocsmát megnyitnia. Egyezségetek alapján még pár napig biztosítja számodra a szállást. Míg a várost jártad, feltűnt számodra egy hirdetés az egyik céhnél, új inast keresnek, és most úgy érzed, szívesen kitanulnál valamilyen szakmát. A kis városka amúgy is kezd egyre inkább a szívedhez nőni, ezért el is indulsz a felvételire. A város utcáin végigsétálva mindenhol a boltok és műhelyek kavargó életét tapasztalod, érzed, hogy a következő néhány évben ez a világ lesz az életed. A céhmester egy kicsit kövérkés nagy bajszú fazon, alaposan végigmér téged, majd közli veled, hogy a gyakorlati rész mellett a felvételi folyamat része egy cégszabályzat összeállítása is. Elvárás ugyanis, hogy a tagok kellő fegyelemmel és tisztelettel kövessék a törvényeket...”
Feladat:
Válassz szakmát és készíts hozzá szabálykönyvet, mely tartalmazza a munkaidőt, a munkaeszközöket, a körülményeket, a munka minőségét, az árakat, és bármi egyebet.
Segítségként adok egy középkori céhszabályzatot, de természetesen bármi lehet benne, ami egész rendszert alkot. A szakma lehet középkori, de akár modern munkakör is.
0-50XP
1. Párizsban senki sem lehet takács, csak ha engedélyt kap a várostól.
2. A párizsi kerület határain belül sem takácsnak, sem másnak nem lehet műhelye, ha maga nem ért ipara műveléséhez, és ha nem mesternek a fia.
3. Minden párizsi takács két széles és egy keskeny szövőszéket tarthat a házában, de házán kívül egyet sem.
8. Minden takács csak egy tanulót tarthat a házában, azt is csak négy évre.
32. Minden posztónak tiszta gyapjúból kell lennie és ugyanolyan jónak az elején, mint a közepén. Ha nem ilyen, akkor készítője büntetést fizet a céhnek.
47. Az említett céh tagjai közül senki sem kezdheti a munkát napfelkelte előtt, különben a mesternek büntetést kell fizetnie.
(A párizsi takácsok céhszabályzata - részlet, 1260)
Kréta vázlat
Céh
A céh az azonos szakmát űző iparosok szövetsége. Célja, hogy szigorú szabályok alapján védje a szakmát a kontároktól. Utóbbiakat, ha engedély nélkül dolgoztak, kiutasították a városból. A szakma megtanulása sok évet vett igénybe, és az inasnak vándorlását követően egy mestervizsgát kellett tennie. A céhben a mester minden munkafolyamatot ismert, és saját eszközeivel dolgozott. A céheket a cégérekről lehetett felismerni, mely általában a bolt vagy műhely előtt lett kifüggesztve, hogy mindenki tudja, mivel foglalkoznak ott.