• ketperctori

Hidegháború - Kubai rakétaválság

A hidegháború egy olyan komplex témakör, melyet több órán keresztül tárgyalunk, az egyik ezek közül mindig a kubai rakétaválság. Fontosnak tartom, hogy a diákok átérezzék, hogy egy pillanat alatt milyen bizonytalan helyzetbe került az emberiség, és milyen kicsin múlott, hogy nem tört ki a harmadik világháború. Az órát tudatosan egy nagy drámai fokozással építem fel, melyben azért a kellő interaktivitás is szerepet kap.

A dolog előzménye, hogy az USA török területekre atomrakétákat telepített a hidegháború elején. Rendszerint röviden bemutatom Fidel Castro hatalomátvételét, hogy hogyan buktatta meg Batista USA-barát kormányát és szorította ki az amerikai tőkét a szigetről. Ezt követően érthetővé válik a nyitás a szovjetek irányába. Hruscsov örömmel támogatta Kuba függetlenségét és humanitárius szállítmányokat küldött. 1962. október 14-én reggel a CIA kémrepülőkkel a következő képet készítette:


A CIA légi felvétele a kubai rakétákról

Ezt követően az események felgyorsultak, az USA szembesült vele, hogy a humanitárius szállítmányok valójában atomrakéták voltak. Történelmében először valós fenyegetés volt számára a lehetséges atomcsapás.


A kubai rakéták hatótávja

Kennedy elnök október 22-i televíziós beszédében határozott fellépést mutatott. Kijelentette: ha szovjet hajó átlépi a Kuba köré vont blokádot, akkor az USA teljes arzenáljával Moszkva ellen fordul.


A korszak legkiválóbb karikatúrája a témáról szerintem ez a kép, amin a diákok mindig jót derülnek:


Az atomtárgyalás Hruscsov és Kennedy között

Szerencsére a krízist meg tudták oldani tárgyalásos formában, és végül közösen leszerelték a fegyvereket. Az USA ugyan elég nagy presztízsveszteséget szenvedett el, mert nem csak a Törökországban lévő rakétáit kellett visszavonnia, hanem ígéretet is kellett tennie, hogy nem fog a kubai politikába beavatkozni (a válság elején a CIA sikertelen Disznó-öbölbeli akciója már eleve elég kínosra sikerült). Többek között ez is az oka, hogy Kennedyt 1963. november 22-én merényletben megölték.

A kubai rakétaválság fontos eredménye, hogy a két nagyhatalom között egy forró drót (hotline) jött létre, melyen a későbbiekben közvetlenül tudtak egyeztetni.

Itt jön az óra interaktív része: a diákok feladata eljátszani ezt a tárgyalást, és elérni, hogy egymás fenyegetése helyett közös álláspontra jussanak. A hangulat kedvéért tényleg szereztem hozzá egy vörös telefont :)

A vörös telefon

Ezután jön az óra igazi drámai lezárása. Bemutatom az igazi hőst, akinek a világ valójában köszönheti, hogy megmenekült. Az orosz tengeralattjáró tisztjét, aki szembe mert szállni a társaival, és nem engedelmeskedett az utolsó parancsnak, mely szerint katonai konfliktus esetén megelőző csapást kell mérni New Yorkra és Washingtonra. Mivel a tengeralattjáró elvesztette a kapcsolatot Moszkvával, Arhipov fellépésén múlt, hogy nem tört ki a harmadik világháború. Tettéért 2017-ben "Az Élet Jövője" posztumusz díjban részesült.


Vaszilij Alekszandrovics Arhipov