Eger ostroma 1552

A várháborúk kora kalandos időszak a magyar történelemben. Azon kevés alkalmak egyike, amikor tényleg a magyarok hősiességéről zengtek ódákat Európa szerte. Hivatalosan az ország három részre szakadásától (1541 Buda elvesztése) az 1568-as drinápolyi békéig tart. Az időszakban számos fontos végvárat támadt meg a török, volt, amelyiket sikerült megvédeni, volt, amelyik elveszett, de a legfontosabb Eger 1552-es ostroma volt. A témával kapcsolatban egy olyan interaktív feladatot szoktam kiadni, mely némi előzetes ismeretet feltételez.

Kiemelten fontosnak tartom, hogy megismerjék és megértsék a diákok a korszak hadtörténeti átalakulását, ez elég komplex folyamat, de a várak esetében leginkább az olaszbástyák megjelenésében érhető tetten. Lényege, hogy az eddigi körbástyákat, melyek jelentős holttérrel rendelkeztek, átépítették füles bástyákra, a tornyok magasságát lecsökkentették, és belülről földdel töltötték fel. Mindez a második végvárvonalban jelentősen megnövelte a védelem esélyét, ennek köszönhető, hogy Dobó István Eger esetében nagyságrendileg 20 szoros túlerővel szemben is ki tudott tartani.

Olaszbástya

Van egy igen érdekes animáció, hogy milyen lépésekben történik meg a vár felkészítése a közelgő ostromra.

Ezzel kapcsolatban azt a feladatot szoktam adni, hogy tervezzék meg a diákok, hogy a török oldalról nézve, hol érdemes megtámadni a várat. Segítségként megkapják Eger várának részletes tervrajzát.

Eger tervrajza 1552

Egészen érdekes munkák születnek, talán mégis ezek közül a legjobb ez a megoldás, amit eddig kaptam.

Eger támadási terve

Ezek után megnézzük, hogy valójában a török milyen megoldást választott.

És az óra végére az örök klasszikus az Egri Csillagok.