1789. augusztus 26-án született meg a francia forradalom hatására az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, melynek lényege egyetlen mondatban így foglalható össze:
"Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek születik és marad, a társadalmi különbségek csakis a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak."
A nyilatkozat fő pontjai alkotják a mai modern demokrácia alapját (mely lássuk be, Svájcon kívül Európában valójában soha nem működött):
A politikai társulás célja az egyén természetes jogainak megőrzése, a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomással szemben való ellenállás.
Minden szuverenitás a nemzettől ered, sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat nélküle.
A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt! (Ezt sajnos a mai liberális eszmékből kivették, és innentől minden értelmét veszti azonnal.)
A törvény a közakarat kifejezése, alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselőjén keresztül közreműködnie. (A rendeleti, vagy kétharmados kormányzás eleve ellehetetleníti ennek alkalmazását.)
Vád alá helyezni, letartóztatni és fogva tartani bárkit csak a törvény által meghatározott esetekben és meghatározott formák szerint lehet. (A mentelmi jog ezt is felülírja.)
Mindaddig amíg bűnösnek nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak tekintendő. (A koncepciós perek ezt is áthidalták.)
Vallásszabadságában senki nem korlátozható, amíg annak megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti.
A gondolatok és vélemények szabad közlése az ember legértékesebb joga. Minden polgár szabadon szólhat, írhat, és nyomtathat ki, vállalva a felelősséget a tartalomért. (Érdekesen működnek a cenzúrák és letiltások a közösségi médiában.)
Az ember és a polgár jogainak biztosítása karhatalom felállítását teszi szükségessé, mely a népet szolgálja, és nem a vezetőket. (Az ÁVO és az ÁVH a klasszikus példája az ezzel kapcsolatos visszaélésnek.)
A társadalomnak joga van a közigazgatás minden tisztviselőjét számadásba vonni. (Milyen vagyonnyilatkozatot kell kitölteniük a mostani képviselőknek?)
Tulajdonától senki meg nem fosztható. (A kommunizmus épp ezt támadta meg...)
Az olyan társadalomnak, ahol a törvényhozó, bírói és végrehajtói hatalmat nem választották szét, és azok kölcsönösen nem ellenőrzik egymást, semmiféle alkotmánya nincsen! (Sajnálatos mód ez végképp nem valósult meg soha, kétharmados többség esetében minden egy kézben van...)
Az óra igazán izgalmas részét egy történelmi nyomozás adja, melyben a szimbólumokat kell felismerni, és megfejteni. Különösen izgalmas ebben, hogy különböző korokra kell visszatekinteni, rég tanult összefüggéseket kell felszínre hozni. Mindez nagyszerű, szinte kvíz hangulatot tud kölcsönözni az órának.
Megfejtés:
Mindent látó szem: Klasszikus felvilágosodás-szimbólum, a szabadkőműves páholyok gyakran alkalmazták, szinte minden környezetben meg lehet találni. Napjainkban a fiatalok az Illuminati-val hozzák összefüggésbe.
Angyal: Franciaország szimbóluma.
Kék ruhás alak: Magát Franciaországot és a népet ábrázolja.
Elszakadt láncok: A feudális kötöttségek eltörlésére utal, és a szabadságjogokra.
Tricolor: Francia nemzeti kokárda, a fehér az Ancien Régime szimbóluma volt, ehhez igazították párizs színeit (kék és vörös).
Uroborosz: A saját farkába harapó kígyó, a folyamatos átalakulás és megújulás jelképe.
Fasces: Római mintára ott a magisztrátusok hatalmát mutatta, itt a népfelség elvét szimbolizálja, főleg, hogy itt a frigói sapka, a szabadság szimbóluma legyőzi azt.
A Táblák: Mózes tízparancsolatára utal, a törvények mindenen felül való alkalmazására.
1792. szeptember 21-én Franciaország végül kikiáltotta a köztársaságot. Igen sajnálatos, hogy a jakobinus diktatúra borzalmai után 1804-ben ismét császárt koronáztak Napóleon személyében.